2013. július 26., péntek

A befutó....

Tegnap találkoztam a nődokimmal. Bekerültem a rendszerbe, gyorsan átnézte a leleteket és meglepetésemre csinált egy gyors ultrahangot is, hogy lássuk egyrészt a babát, másrészt, hogy megvan-e még a cisztám. Köszönik szépen, mindketten jól vannak. Zabszem egészséges, vannak lábak, karok, fülek és denevérpózban lóg lefele. A cisztám sajnos nem szívódott fel magától, azonban nem is növekedett. Tehát ezzel majd szülés után foglalkozunk.Megkérdezte, hogy megmondja-e a nemét, szeretném-e tudni. Én majd kiugrottam a bőrömből izgalmamban, hogy naná, viszont lekonyult a szám széle, hogy G. nélkül tudjam meg? A történet előzménye szerint úgy volt, hogy ő is elkísér, becsületesen, időben ott is volt a kórháznál...egy másik kórháznál. Kicsit bekavarta a dolgokat, a közelünkben lévőhöz ment, mert az utóbbi időben ő oda járt (ez egy másik sztori, mostanában az egész család orvosokhoz jár, G., én, még a macska is). Így ő lemaradt erről, már nem lett volna ideje átutazni a városon.
A nődoki annyira jófej volt, hogy felajánlotta, hogy felírja nekünk egy papírra és majd együtt kibontjuk a borítékot.
Hosszú egy hazaút volt, otthon gyorsan még megterítettünk és .....

....tippeljetek mit tartalmazott az a bizonyos boríték. :)


6 megjegyzés:

  1. Hu, de izgi! Ilyenkor pedig meg nehez latni, nem? Lany? Vagy fiu? ;)Ne csigazz!!!:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már a felénél járok, ilyenkor már elég nagy bizonyossággal meg tudják mondani. A nődoki pedig elég határozott volt :)
      Még egy kis türelem, jövök lassan a végeredménnyel :)

      Törlés
  2. Szerintem, és ez 1oo%, hogy 5o% lány, és 5o% fiú. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem az esélyekre gondoltál és nem egy hermafroditára :-D

      Törlés