B.Ú.É.K.

2012.....érdekes év voltál számomra. Borzasztóan nehéz, közben pedig visszatekintve annyira szerethető. Sok sírós és nevetős pillanattal. Mindenesetre köszönök mindent.

2013, téged izgatottan várlak és remélem eloszlatsz pár ködöt bennem, és megmutatod az utamat. Vagy legalább többet látok előre, mint most. Isten hozott...

És tessék, Osho szerint ,,Csupán kétfajta ember van. Az egyiket túlságosan elbűvölik a virágok, és megfeledkezik a fonalról. Ő olyan életet él, amelyben nem lehet semmilyen tartós érték vagy értelem, mert bármit tesz, az el fog tűnni. Ma megcsinálja, holnap már sehol sem lesz. Homokvárakat épít vagy papírcsónakokat bocsát vízre. A második embertípus a fonalat kutatja, és az egész életét annak szenteli, ami fennmarad; ő sosem lehet vesztes."
Én már egy ideje keresem a fonalat, de még csak homokvárakat sikerült építenem...reméljük azért egyszer sikerül megtalálni...

Különös karácsony

Különös, mert életemben először nem töltöttem az ünnepeket a családommal, először nem találkoztam a barátaimmal és külföldön voltam. 

Franciaországba utaztunk G. szüleihez, náluk töltöttünk egy hetet. Megismertem, vagy inkább találkoztam sok új emberrel, a párom családjával, közeli és távoli rokonaival. 

Életemben először voltam a Louvre-ban. Gondolkozok, hogy milyen benyomást tett rám a hely, de nem nagyon találom. Olyan kliséket tudok mondani, hogy hatalmas, lenyűgöző gyűjtemény van ott, tömeg, rengeteg ember (ááááá). Olyan, mintha legalább 10múzeumot látogatna meg az ember egyhuzamban., éppen ezért egy idő után már csak néztem, de nem láttam. A Mona Lisa sikere pedig továbbra is rejtély előttem.

Annak ellenére, hogy G. szülei Disneyland  mellett laknak nem terveztük kifizetni a 75€/fő-s belépőt. a sors és G. leleményessége közbeszólt és egy kedves ismeretlen ismerősnek köszönhetően elfogadtuk a kihagyhatatlan lehetőséget és eltöltöttünk egy napot Disney világában is, ahol...Magic everywhere..lalala....

Finomakat ettünk, ittunk, például én életemben először, ráadásul rögtön házi készítésű foie gras-t, vagy például ilyeneket:

Majdnem egy kutyával tértünk haza, de abban megegyeztünk, hogy border collie-nk lesz, mert a jack russel-hez én túl engedékeny vagyok. Már csak meg kell találni egymást :). A hazaút pedig jó kalandosra (stresszesre) sikeredett, mert a lefoglalt car sharing-et a srác egy órával az indulás előtt törölte (hasonló ,,vidám" órákat kívánok neki, mint amilyeneket nekünk okozott), de nézzük a dolgok jó oldalát: rátaláltunk erre , amivel szerencsésen hazaértünk végre. Jó volt, szép volt, de a legjobb itthon :)

A vörös oroszlán

Ahogy már korábban említettem imádom Szepes Máriát. Elég friss szerelem ez még, nemrég olvastam tőle a Mindennapok mágiáját, most pedig a ,,A vörös ororszlán" c. könyve tart varázsa alatt. A 400oldalas könyvet úgy olvasom, hogy haladnék vele minél gyorsabban, mert érdekel mi fog történni, miközben szomorú vagyok, hogy már csak 200, 100 vagy 50 oldal van hátra és nemsokára vége lesz. 

Hihetetlenül szépen és változatosan ír, fogalmaz, használ hasonlatokat, kifejezéseket, egyszerűen élvezet olvasni. A mondanivalója pedig számomra igazi tábortűz, terápia, ami felmelegít és a helyemre tesz. Sok-sok részt kiemeltem, talán majd itt is megörökítem a számomra fontos idézeteket.

Addig pedig ajánlom minndekinek szeretettel, de vigyázat, ha valaki nagyon földhöz ragadt, annak megülheti a gyomrát.

Macskabaj

Mielőtt elutaztunk az ünnepekre elvittük a macskát az állatorvoshoz, mert nekem nagyon gyanús volt ez a sötét helyeken bujkálós dolog. Korábban is (pont egy éve) volt olyan problémája, hogy folyamatosan vakarta a nyakát és szinte teljesen kikaparta a saját szőrét. Akkor a korábbi állatorvos adott valami nyugtató tablettát és azt mondta, hogy stressz okozhatja, mert nincsen szervi baja. A mostani szerint ez valami allergia bolhára vagy parazitára, kapott két szurit és mire visszajöttünk mintha kicserélték volna. Visszagondolva teljesen egyértelmű, hogy beteg volt: ideje nagy részét a fürdőkádban és a WC mellett töltötte, nem jött játszani, már egy ideje nem aludt velünk, nem nagyon nyávogott, az amúgy szokásos furcsa állapotához képest (mert alapból fura egy macska ez :)) még furcsább volt.
Legközelebb már érteni fogom a jeleket már a legelején. Valahogy így lehet ez a gyereknél is, nem? Vele él az ember, figyeli és folyamatosan tanulja, egyre jobban megismeri, felismeri az apróbb jeleket. Most már értem egyébként miért mondják azt, hogy először növény, majd állat, aztán ha mindkettő túléli jöhet a gyerek :-D

P.S.: amíg távol voltunk kiélte magát, a konyhapulton aludt (tele volt macskaszőrrel), ami egy extrémen tiltott terület. Amikor ezt megláttam elkezdtem a stratégián agyalni hogyan fogom megértetni vele, hogy eszébe se jusson még egyszer felmennie. Érdekes, amióta visszajöttünk egyszer nem ment fel oda.

CATPad

Nagy hír

Amikor ilyen hírt kapok kora reggel (fél12), akkor bizony fülig ér a szám :-DDDDDD

Macska

A macska téli depressziós és az ideje nagy részét a furdőkádban kuksolva, vagy a WC mellett tölti. Egyes embereknek újságok, magazinok vannak a WC melett, na nekünk a macska.

Világvége

Világvége vagy sem, itt Brüsszelben, ahol reggel 9körül kezd világosodni, egész nap szürke az idő és 6körül már sötétedik, nekem teljesen világvége érzésem van. Napot akarok......

Mondtam már, hogy

itt töltjük a karácsonyt?!

Képet FB-ról szereztem, de ha valaki felismeri szívesen belinkelem, hogy ki a szerző, mert csodálatos.

Főzés és ész

Nagy sütés-főzésben vagyok, készül az almáspite és a székelykáposzta (ha nem egybe kell írni bocccs, most nicsn kedvem leellenőrizni). Tehát kockákra vágom a húst, visszateszem a vágódeszkáról a dobozába. Kidobom a szemetet körülöttem, hagymahéjak, ilyesmi. Kimegyek pár percre a konyhából, teszek-veszek, majd visszamegyek, ideje belerakni a húst az edénybe.....de hol a hús???Ok, gondolkozz, az utolsó 2percben hova nyúltál, hova tehetted. Hűtő, negatív. Étkezősztal, negatív. Macska nem ehette meg, mert dobozostól tűnt el. Töpreng, töpreng.....bevillan valami, neeeeeeeee, az nem lehet. Felemelem a szemetes tetejét. A husikák ott virítanak a dobozukban a hagymahéjakkal befedve. 

Ez van, ha az ember lánya azért kezd főzni, hogy elterelje a gondolatait...

P.S.: az almáspitét jénaiban sütöm, mert nincsen tepsim. Reméljük rendben lesz....

P.S.2: úgy tűnik jénai ok, viszont a káposzta, vagyis még csak a hús leégett, mert elkezdtem sorozatot nézni. Egyébként ennyire nem vagyok béna. :)

Dead turtle

A jóga oktató instrukcióit követve hasra feküdtem, térdből felhajtottam a lábam. A kezemmel hátranyúltam, megfogtam a bokáimat és ívben felhíztam magam miközben a plafont bámultam. Majd a pozíciót tartva el kellet dőlni balra. A nagy zen-ben pedig eszembe jutott, hogy ezt a pózt 'halott teknős' -nek hívhatják, a nevetéstől pedig nem bírtam tovább tartani. Mások nem nagyon értették mi ilyen vicces....

Játék

,,Bármilyen szerepet kell eljátszanod bármilyen körülmények között, játszd a legjobb képességeid szerint, játszd totálisan. De amint vége, nem számít, hogy sikerrel alakítottad-e vagy kudarcot vallottál. Ne nézz vissza; haladj előre. Vannak más szerepek, amelyeket el kell játszanod. A kudarc vagy a siker lényegtelen. Csak az a tudatosság fontos, hogy minden egy játék.

Amikor az egész életed megtelik ezzel a tudatossággal, szabaddá válsz, nem köt semmi, nem vagy többé kipányvázva sehová. Semmi sem tart többé rabságban. Maszkokat használsz, de tudod, hogy az nem az eredeti arcod. És el tudod távolítani a maszkot, mert már tudod, hogy micsoda. Eltávolítható. És most már megismerheted az eredeti arcodat is. Az, aki tudatában van annak, hogy az élet egy játék, megismerheti az eredeti arcát. És aki megismeri az eredeti arcát, az megismer mindent, ami megismerésre érdemes."

Az élet egy játék...De néha olyan nehéz könnyedén vanni, amikor felnőtté válsz és számlákat kell befizetned, vásárlást intézned, amikor minden azt harsogja, hogy vedd komolyan, tervezz és haladj előre, szerezz címeket, rangokat, tárgyakat, mert ma ezek tesznek sikeres emberré. És hiába érzed legbelül, hogy ez csak illúzió, azért néha elszmorodsz és úgy érzed, hogy veled van a baj és egy helyben toporogsz, a légüres térben. És nem tudod merre lépj tovább, pedig a lépést más nem fogja megtenni helyetted. Körbenézel és látod a sok ,,sikeres" tehetésgtelen embert, akik egész egyszerűen csak hittek magukban, mertek és nem haboztak, jól játsszották a szerepüket.....dühös vagy, mert tudod, hogy benned is mennyi minden lapul, haragudnál rájuk, de tudod, hogy ez csakis a te sarad. 

Hammam

Életemben először ma Hammam-ban jártam. Itt. Ez egy török fürdő, szeparált, tehát csak nők. Az egész miliő, a berendezés, a hangulat lenyűgöző. Az illatok, az energiák. Gőzszauna, szauna, csempe, mozaikok, gyúrós nénik, akiknél lehet masszást és radírozást is kérni. Én csak az utóbbira fizettem be. Olyan érzés volt....hogy is írjam le...azt hiszem megértettem mit érezhet a fadarab, amikor smirglipapírral csiszolom. Nem volt kellemes (konkrétan kapaszkodni kell, mert a kifejtett erő levinne a csúszós kőröl :-D), de tűrhető. Az eredmény viszont magáért beszél, olyan sima a bőröm, mint egy 1éves gyereké.  Egyszerűen imádtam.

Ego

Úgy gondoltam nem érdekel a komolyzene, a hangszerek. Éppen ezért itt vagyok lassan két éve, és hiába dícsérte mindneki, még soha nem mentem el a zenemúzeumba. Múlt héten a szüleimmel végül eljutottam, és el voltam ájulva. Az eddigi legjobb múzeum itt Brüsszelben, amit láttam. Lenyűgöző, zseniális. A belépő díj (5€) ehhez képest nevetséges. Az épület maga is gyönyörű. Minden hangszert meg lehet hallgatni az audio-eszközön keresztül. Csak sétálsz füleden a fülhallgatóval, megállsz a vitrin előtt és már fel is csendül a muzsika. Rengeteg hangszer megtalálható itt, a világ minden tájáról, azt hiszem egészen a 16.sz.-ig visszamenően is. Ha valaki itt él, vagy erre jár: kihagyhatatlan.

Úgy gondoltam nem érdekel igazán a festészet. Ezzel szemben Brugge-ben ellenálhatatlan vágyat éreztem, hogy megnézzem a Picasso és a Dali kiállításokat. 

Úgy gondoltam, hogy nagyon félek a pókoktól. Körülbelül két hete él velünk egy pókica, mert nem akartam megölni, inkább megkértem G.-t, hogy rakja ki, aki eddig még nem tette meg. Én pedig mindig konstatálom, hogy jé, ez még mindig itt van, szólni kellene ismét G.-nak. Aztán elfelejtem és továbbra is egy fedél alatt élünk.

Úgy gondoltam nem szeretem a macskákat. Coffihoz pedig annyira erős érzelem köt. Pár napja, amikor a konyhapulton találtam, tanításképpen jól megfenyítettem és kidobtam a kertbe....majd aggódva kukucskáltam, hogy mikor jön az ajtóhoz, mert kint hideg van, nehogy megfázzon.

Úgy gondoltam, hogy nem szeretem a jógát, és nem is a nekem való ,,sport", mert nem vagyok elég hajlékony hozzá. A szerelem most kezdődött, de folyamatosan lepem meg magamat az óra alatt, amikor olyan pózokat tudok megcsinálni, amiről első pillanatra az ugrik be, hogy ez lehetetlen....

Szóval változok. Rájöttem, hogy mennyi előítéletünk van még saját magunkkal szemben is. Én ilyen vagyok, olyan vagyok, ezt szeretem, azt nem szeretem. Ezzel a hozzáállással pedig mennyi mindent elmulasztunk.
Nálam a változás most nagyon intenzív. Még kicsit káosz van, próbálok rájönni, lefejteni, hogy ki vagyok ÉN. Nem a bennem élő anyukám, apukám, társadalmi konvenciók, bélyegek, hanem színtisztán én. 

Tanácstalan

Én nem tudom mi van ma velem. Nem értem ezeket a semmiből rám törő érzéseket, a belső remegést, gyomorgörcsöt. Teszem a dolgom és közben konstatálom a testem reakcióit, és egyszerűen nem értem. Állok a sorban, várakozok és olyan tüneteket produkálok, mintha legalább az államvizsgára készülnék. Végiggondolok minden indokot és nem találom az okát. És mindez úgy, hogy tegnap midnen rendben volt és tudom, hogy holnap is minden jó lesz, csak ez a mai nap ilyen. Nem értem........

SaTöBbi

Imádok sportolni, egy pillanatig nem éreztem elvesztegetett pénznek a borsos gym belépőt. Egyszerűen nem csak a testemnek, hanem a lelkemnek is jót tesz az edzés, mindig felfrissülök utána. 

Egyébként pedig ebben az évben állandóan van valami bajom egészségügyileg. Egyikből ki-másikba be. Pedig szerintem még egészségesebben élek, étkezek, mint korábban. Nem tudom, hogy ez a környezetváltozás, a brüsszeli aklimatizálódás következménye, vagy a bennem végbemenő változások kivetülése. 

Elmúlt a hét

Szüleim itt töltöttek négy napot az elmúlt héten. Örülök, hogy voltak, bár nagyon tanulságos volt örömmel, szomorúsággal, felismerésekkel, sok képletes arconcsapással. Mindezeket persze önmagam okoztam, bennem zajlanak intenzíven a folyamatok, változok, elemzek, emlékezek, felülvizsgálok, önmarcangolok (?)...

Igyekszem mindezeket konstruktív mederbe terelni, többé-kevésbé sikerül is. 

Rövid hírek

Azt hiszem szerelmes vagyok Szepes Máriába....

Belgiumban a hó az eső. Ezért Brüsszelben állandóan havazik.

Szeretek jógázni, szeretnék igazi jógipózokat megtanulni :)

Érkeznek ma a szüleim 5napra...várakozás....

Két napja valami helyrebillent bennem, azóta tök jól vagyok. De nem csak a felszínen, hanem valóban.

Egy év

Tegnapvolt  pont egy éve, hogy azon a decemberi napon beszélgetni kezdtünk G.vel. Olyan magasságokat és mélységeket éltem megvele, mint még soha senkivel. Nagyon sokat változtam mellette, és saját bevallása szerint ő is más ember lett. Erről annyit tudnék írni, de nagyon személyesek, hogy csak úgy kiírjam a nagyvilágba őket. Talán egyszer. 

Az évfordulós napot nem terveztük, mégis élménydúsra sikeredett. 

Amikor még a boltban dolgoztam kaptunk két tiszteletjegyet a Bouglion családtól, így tegnap elmentünk cirkuszba. Az idejét nem tudom,mikor voltam utoljára, de azóta sokminden megváltozott. Magánvélemény következik.

Első döbbenet: kezdés előtt a nagy kivetítőn a közönség arcába tolják a reklámot. Már itt is. Szomorú fejcsóválás. Az egész koncepció lényege a nemzetközi csapat, ezért (?) nincsen porondmester, konferanszié, hanem minden produkció előtt a már említett kivetítőn megjelenik a fellépő neve és nemzetisége. Pörögnek a magánszámok, két bemutató között bohócok szórakoztatnak. Az állatos számok (lovakkal és tevével) szerintem nagyon gyengék, az általam nagyon várt huskys produkció pedig egyenesen csalódás. A trükköket bármelyik kutyás bemutató übereli (akadályugrás, lábak között átbújás). Szerintem arra apelláltak, hogy a sok szép husky és a köré felépített látvány (nők szörmebunádban) elviszi a produkciót, de a sok kutya három nővel a kis színpadon inkább hatott kaotikusnak, mint jól felépített előadásnak. Az akrobata produkciók közül kettő volt nagyon látványos. Azonban ezek is inkább az apukáknak kedveztek, mert a rúdtáncos akrobatika erotikus zenére és  a szinte semmi ruhában fellépő szőke bombázóra néhány feleség jól hallhatóan felszisszent :-D. Nekem tetszett, lenyűgöző volt, de a helyénvalóságát én is megkérdőjelezném. Egyébként mióta van rúdtánc a cirkuszban???? A legutóbbi emlékeimben kígyó, piros orrú bohóc, rendesen felöltözött emberek (értsd: nem bikini fellépőruhaként) szerepelnek. Természetesen beiktattak egy 15perces szünetet, ami alatt a szülői pénztárca kinyílhat, gyerek szája mosolyra húzódhat, hiszen van itt minden ami szem-szájnak ingere: chips, popcorn, vattacukor, üdítő (jelentem sör is :)), midnenféle világító, pörgő kínai műanyag. Mindezeket pedig a szomorú szemű, egyébként nagyon tehetséges fellépőktől lehet megvenni, akik  ilyenkor eladóként funkcionálva járják körbe a sátrat. A porond gyorsan átalakul piactérré, és lehet sorban állni ,,családi emlékfotóért" a tevével, aki közben komótosan rágcsálja a répát.
Én szomorú voltam. Azt hiszem az elmúlt húsz év alatt a cirkuszban és bennem is sok változás történt. Felnőttem. Már nem tudom a gyerekek naiv kíváncsiságával elvarázsolva figyelni a műsort, mert mögé látok. Átátok az illúzión. Aminek egyébként a szórakoztatás, a gyerekek szemének csillogás lenne a lényege,  nem? Én tegnap csak a kasszák csilingelését hallottam és a bevétel maximalizálás miatti izzadságszagot éreztem. Ez régen is így volt, csak én nőttem fel ennyire, vagy azért akkor másképpen működtek a dolgok? Vagy ez is csak egy illúzió, mint a Mikulás, ami szertefoszlik, ha felnősz?

Egyébként értem én. Bouglionék híres cirkuszi család száz éves múlttal. Ők is érzik a válságot, nekik sem lehet könnyű talpon maradni. Ezt a show végi kisfilm nagyon jól bebizonyította, hiszen a régmúlt időkben tigrisekkel, elefántokkal dolgoztak óriási sátor alatt. Jelenleg lovak, teve és husky a ,,felhozatal". Szomorú. 

Hazafelé azon vaciláltuk hova tovább, étterem, söröző, ahol elcsattant anno az első csók, vagy csak jöjjünk haza főzünk/rendelünk valamit. G. unszolására beugrottunk a hentesünkhöz, hiába ellenkeztem, hogy nem akarok több húst enni. Viszont véletlenek nicnsenek ugye, mert a srác elirányítot minket egy halas boltba, ami éppen zárni készült, de a mögötte lévő étterem-büfé-ben még javában ment a kiszolgálás. Egy pillanatig sem gondolkozva beültünkide, és nem bántuk meg. Nagyon érdekes volt. Ez egy arab tulajdonban lévő büfé, ennek megfelelően a nagyképernyős TV-n az aljazeera ment. A két óra alatt csak férfiak jöttek-mentek,  én voltam az egyedüli női vendég. A tulajdonos, vagy főnök nagyon kedves volt, de szinte csak G.mal beszélt, mondhatni engem ignorált. Vele viszont nagyon szívélyes volt, folyamatosan megérintette, érdekelte, hogy ízlik-e az étel és hosszasan elbeszélgettek a disznó és női egyenlőség témakörökről. :) A konyha zseniális, isteni finomakat ettünk potom pénzért. Nyitottnak kell lenni ahhoz, hogy élvezni tudjuk a miliőt, de ezen a környéken nem is lehet másképp lakni :).

<3

Napi ostoba

Blikk cikk, tudom-tudom nemszépirodalom, de ez akkor is:

,,Táplálékkiegészítőkkel foglalkozom. Nem kell rosszra gondolni, egy fiatalító szert forgalmazok, ami úgy néz ki, hogy használ. Nekem is bevált, a szüleimnek is bevált, mindenki, aki a közelemben van, az fiatal – magyarázta a Blikknek a rocker versenyző, aki a jövőben is a vállalkozásaival akar foglalkozni amellett, hogy nagy hangsúlyt fektet a zenélésre.– Nagyon komoly eredményeket ér el vele mindenki, nézzél rám! Én ma tizenkét szemet vettem be – nevetett Stone."

...

,,..Embereket gyógyít – tette hozzá a mentorasszony,"

Vigyázat, ne a kemény falba verd a fejed!