Érdekes..

... érzések kerítenek hatalmukban az utóbbi fél évben. Néha gyengének és értéktelennek érzem magam, aztán erősnek és céltudatosnak. Az utóbbi időben leginkább az erős én kerekdik felül, azt hiszem megerrősített ez az elmúlt egy - fél év.

Szeretném ha végre teljesen körvonalazódna bennem a második tetoválásom, mert már alig várom, hogy magamra varrassam.

Hm...

KM-ék pedig kezdenek egyre inkább felbosszantani, mert sorra derülnek ki előttem olyan dolgok, amik nem  pozitív irányba döntik a mérleget. Az világos, hogy lassan el kell kezdenem újra állásokra jelentkeznem. Mindenestere az 1hónap múlva esedékes megbeszélésre, hogy megkapom-e a magasabb pozicíót és fizetést, keményen fel fogok készülni.

Up-date: tegnap megkaptam a júniusi fizetés papíromat. Nem stimmelt sem a ledolgozott órák száma, sem az összeg. Többet dolgoztam a hónapban a szerződésben rögzítettnél, és a papír szerint ezt csak 50%-ban fizették. Írtam a főnökömnek, hogy ez helyes-e, hogy a túlórát így fizetik, a válasz: igen. WTF????????????

Most vár rám pár kör, vagy a főnökömnél, vagy a megfelelő érdekvédő szervezetnél. Vagy is-is.

Up-date2: A főnököm szerint ez a belga törvény, ez így van és pont. Ezt kétlem, mert G. szerint pont, hogy 150%-ban kellene fizetniük a túlórát (szerződésen felüli munkaórákat), úgyhogy holnap ennek utánajárok.  Még ha igaza is van, mit gondolt ki vagyok én, Teréz anya, hogy 50%-os fizuért fogok nekik többet dolgozni. Bitch, fucking bitch.
Egyébként kezdek hálás lenni, hogy ez a szituáció adódott, mert tökéletesen rávilágít ismét a naivságomra, és hanyagságomra, hogy ismeretlenekben megbízok, mert azt hiszem, hoyg a világ szép és jó hely. Merthogy én korrekt vagyok, akkor velem is azok lesznek. Szóval okosan elvárom a bikától, hogy ne támadjon meg, csak azért, mert vegetáriánus vagyok. Ennek vége, ideje képbe kerülni a jogaimmal és nem engedni, hogy átvágjanak a palánkon, mert kedves és naiv vagyok. Hello öntudatos én, azt hiszem kezdek felnőni.

Azt álmodtam,

hogy Cristiano Ronaldo a barátom és otthon vagyunk, ahol éppen megismerkedik a szüleimmel és néhány más emberrel is a faluból. Még jó, hogy nem követem a foci vb-t és egyébként egy nagyképű f**kalapnak tartom. ehhhh.....

Ha levágjuk a fejét (vagy letakarjuk egy párnával :P), egyébként nem rossz...bár belőlem az ilyen tipusú pasik  zsigerből ellenállást váltanak ki, és max. annyi ideig állok velük szóba, hogy bebizonyítsák, nem is üresfejű arcoskodó bunkók, pedig általában de. Egyébként pedig érthető, ha nincs belül semmi, akkor valamivel meg kell tölteni a vázat, legalább kívülről.

Fontos

Tudtátok-e, hogy a vastag barna ragasztószalagoknál van hangos és hangtalan változat. Tudniillik, az egyik amikor a szalagot választod e la tekercstől fülsüketítő hangot ad ki, míg a másik teljesen zajtalanul válik el. A jele a ragasztószalagon: egy hangszóró áthúzva.

Na ugye, hogy nem tudtátok. (én sem...)

Néha...

...azért jó, hogy nem tudok jól franciául, különben elküldeném a hivatalban dolgozókat a jó büdös kurva anyjukba.

Pillanatok...

...futás közben megállok a szokásos rövid meditációmra. Szeretem ezt a helyet. Sok fa áll egy helyen, a lombkoronájuk pedig olyan alacsonyan van, hogy szinte legörnyedve kell alattuk sétálnom. Nagy, erős gyökereik kikandikálnak a földből. Homlokomat az egyik fa törzséhez szorítom, becsukom a szemem és próbálok nem gondolni semmire. Mélyeket lélegzek, és hagyom, hogy a negatív energiák a kilégzésnél távozzanak. Pár perc után kinyitom a szemem és meglepődve tapasztalom, hogy a fatörzs tele van apró rovarokkal, de egyik sem mászott rám. oldalra pillantok, egy barna mókus mászik a fán tőlem nem messze, majd észreveszek még kettőt kicsit távolabb.....része vagyok a természetnek, egyek vagyunk.

....21:00. Morcosan várom a metrot munkába menet. Semmi kedvem ismét a bárhoz, a hajnalig tartó melózáshoz. Az ellenkező irányba közlekedő metro megáll a szemközti vágányon. Egy fiatal, raszta hajú srácra leszek figyelmes, aki az egyik szerelvényen valakinek mutogat. Körbenézek, senki nincs körülöttem. Akkor nekem magyarázhat, próbálom dekódolni a metakommunikációs jeleket. A két mutatóujját a szája sarkához teszi és mosolyra húzza azt. Önkéntelenül elmosolyodok. Erre az OK jelet mutatja és ő is mosolyog. Már nicns is olyan rossz kedvem....

Mostanság...

zajlanak az események...

Költözés: Még két hét, és az új lakásban ébredünk. Valószínűleg dobozhalmok tetején, fáradtan és stresszesen a ránk váró munkától, de akkor is. Reggel csak kicsattogunk a kertbe meginni a kávét (persze ha nem esik, mint mostanában minden reggel). Azonban az az igazság, hogy kezdem megszereti az esőt. Köszönhető ez egyrészt egy volt kollegámnak, D.-nek, akivel sörözés után esőben sétáltunk a villamoshoz, miközben azt ecsetelte mennyire szereti az eső utáni aszfalt illatát. Másrészt a számomra az egyik legfontosabb ember, A barátnőm, J. is ugyanezen eszmefuttatását osztotta meg velem, így amikor fagyival a kezemben csattogtam az esőben eszembe jutottak a szavai és a felhők felé fordítottam az arcom. Különben is, eső nélkül nincsen szivárvány sem...

De jól elkalandoztam, szóval költözés: dobozolást már megkezdtük, todo lista megírva, barátok értesítve. Nagyon sajnálom, hogy nekem aznap dolgoznom kell, és persze másnap is, mert soha nem vagyunk nyitva vasárnap, csak EZEN a szottyadt napon, amikor nekem ezeregy más dolgom lenne (kössszzz Murphy)..

Melóhely: jó is és nem is. A fene vigyen el engem, hogy megvan a különleges érzékem, hogy mindenben meglátom a jót és mindenben a rosszat, mert a héten már kezdett elhatalmasodni a mérleg rossz oldala KMékke lkapcsolatban, de szerencsére G. észhez térített és azóta én is térítem magam az eszemhez. 

Már nagyon sajnálom, hogy nem kezdtem el időben dokumentálni a szociális támogatással kapcsolatos Canossa járásunkat, mert ez már a vicc kategória. És én még azt hittem Magyarországon szivat csak minket a bürokrácia, hát kérem szépen nem így van. 

Két hete pedig olyan eszméletlen jót buliztunk B.vel és a druszámmal, nem hiába a spontán bulik a legjobbak :). Amikor hajnalban a szórakozóhelyet keresve B., aki már cseppet sem szomjas, és esik ki midnen a kezéből, azt mondja, hogy diagonálisan (merőlegesen) kell fordulnunk a helyes irány szerint, akkor azt fel kell írni a telefonba, nehogy a feledés homályába vésszen. 

B. egyébként tud jókat mondani, pl:

Kérdezem, hogy a mi a véleménye az aktuális udvarlójáról, így pár randi után. Válasz: ,, Hát én viccesebb vagyok..."

Egerek

G.: Szerelmem, mit keres a WC ablakban a WC papír?

én: ?????????? (wtf)

G.: Úgy néz ki, mint egy döglött, véres egér betekerve WC papírba.

én: bakker, elfelejtettem kidobni a használt tampont.....

Este arra keltem fel, hogy Coffi a szobában játszik, a csattogó hangtól pedig nem tudtam visszaaludni. Kipattantam az ágyból, felkaptam szekrénynek támasztott hátizsákot, hogy megszüntetve a játék eszközét, végre álomba zuhanthatok. Persze nem így lett, Coffi továbbra is kitartóan kapargatta a hátiszáknak most már a hült helyét. Láttam, hoyg egy fekete kis műanyag darabbal játszik. Már éppen nyúltam volna érte, hogy viszem ki a kukába, amikor a kis hang a fejemben - amire megtanultam már, hogy hallgatnom kell- óvatosságra intett, hogy akár egér is lehet. Próbáltam fókuszálni a fálhomályban, nem mozgott, majd szerencsére még éppen időben (amikor már éppen nyúltam volna érte) megmoccant a műanyag. A kis hangnak pedig igaza volt, egy pöttöm egérke volt. Így történt, hoyg hajnali 5kor mi egeret fényképeztünk és pateroltunk ki a lakásból Coffi nagy bánatára.

Kötözős hangulatban :)

Varrnom kell egy ilyet...

És íme a tutorial hozzá:

Nekem...

...nagyon gyorsan be kell szereznem pár hatalmas méretű mintás sálat, hogy amikor majd elutazunk a tengerhez csak bedobjam azokat a bőröndömbe pár short és bikini kiséretében, aztán aloha,...

Kedvelem...

..a kissé különc, fura figurákat. Jó értelemben vett fura figurákat. Sokkal jobban, mint az önmagukat túl komolyan vevő egyéneket. 

Emlékeztetőül

Ha a jövőben nagyon sajnálnám magam okkal vagy ok nélkül, akkor emlékeztessen ez az írás rá, hogy ne nyavajogjak, mert nincs baj és értékeljem azt, ami van, illetve kitartással érjem el azt, amit szeretnék...

http://hataratkelo.postr.hu/osszecsomagoltuk-az-eletunket

Le chat

Világéletemben kutyás ember voltam. Mindig volt kutyánk, miközben macskánk egyszer, igaz ő 10éven keresztül, de a mai napig nem tudom, hogy került hozzánk, lévén, hogy anya dönt ezekben a kérdésekben, aki még kevésbé szereti a macskákat, mint én. 

Először is, a macskával nem tudok játszani, mert nem bízok benne. Félek, hogy megkarmol. A kutyánál soha nincsen ez az érzés, bármikor beleteszem a kezemet a szájába (persze nem dugdosom a kezemet úton-útfélen idegen kutyák szájába félreértés ne essék.)
A macska hálátlan. Nem lehet szeretgetni, nem sugározza a szeretetet, mint a kutya. Számító.

Nemrég hosszan filóztam a kutyás-macskás emberek belső tulajdonságait illetően, de ez egy másik posztot érdemel :)

Nem mellesleg egyszer régen megállapították, hogy allergiás vagyok a macskaszőrre. Állítólag.

Történt aztán, hogy ennek a jóembernek, G.-nak van egy macskája: Coffein. 3-4 éve találta az utcán egy szatyorban és mentette meg az életét, nevelte fel. 

Nem vagyok macska-ellenes, úgyhogy gondoltam megleszünk egymás mellett. Eleinte ignoráltam, nem érdekelt, hozzá sem értem. Nem tudom mikor kezdtünk el haverkodni, vagy hogy sikerült elnyernie a teljes bizalmamat, minek folytán ma már bátran játszok vele, harapdálhat, karmolászhat. 

Coffein egy fura macska. Félénk, nem kezd el mindenkivel bandázni.  Óvatos, kissé ideges. Annyira érzékeny, hogy beköltözésem  pszichikai hatással volt rá, mégiscsak betolakodtam a kettejük birodalmába, és most meg kell osztania a felségterületét egy másik nősténnyel is.  

Szerintem Coffi egyik előző életében kutya lehetett, mert ha fütyülünk neki, akkor jön és néha elképesztően kutyás tulajdonságokat mutat. Egy másik életében pedig lóként róhatta a kilométereket, vagyis erre következtetek abból, ahogy néha a lakásban trappol, már csak a nyihhahahahhhaaaa hiányzik.

Coffie igazi nő: imádja a piros színt, legyen bármiből, ha piros a színe, akkor ő oda előszeretettel leheveredik, illetve a legújabb kedvenc helye a rózsáim mellett van. 

Szeretem azt hinni, hogy lassan értem melyik nyávogásával mit szeretne (gondolom ez csöppet sem igaz). A kedvencem a robot miau, amit én csak így fordítanék : ,,Mizu/Mi van?" - meglepődve-kíváncsian.

Annyira nem szociális macska, nem szeret sokat ölben lenni. A legszociálisabb időszaka a reggel, amikor felugrik az ágyra, közel dugja az orrát a szánkhoz, szinte megpuszilva azt (szerencsére csak szinte), mert valamiért ösztönösen szereti a büdöset :-D, odabújik, először hangosan dorombol, amire természetesen felébredek, majd a dorombolás egyre inkább elcsendesül, majd pár másodpercnyi csend utáni szuszogás-horkolás jelzi, hogy álomba zuhant. Néha álmában rángatózik egy kicsit....

az üvegen keresztül próbálja elkapni a madzagot...vicces..:)