2013. július 29., hétfő

A befutó....

Emlékszem a legelején, amikor kiderült, hogy zabszem befészkelte magát a méhembe, G.mal nagy egyetértésben állítottuk, hogy szerintünk fiú. Majd elmentünk az első nagy, három hónapos ultrahangra, ahol a nődoki azt mondta, hogy 20%, hogy lány. Ezzel nem nagyon tudtunk mit kezdeni, hiszen akkor 80%, hogy fiú? Én nem is értettem, amit a nő mondott, mert franciául beszélt én pedig teljesen bele voltam mélyedve a monitoron látható kis csodába. Ezért ezt az infót figyelmen kívül hagytam. Elbizonytalanított picit, de én még mindig azt éreztem, hogy zabszem fiú. 
Vizsgálgattam magam, hogy vajon én ezt akarom-e, vagy érzem-e, de soha nem volt bennem az akarom érzés. A bababoltokban próbáltam semleges színű ruhákat venni, de valahogy mindig a kisfiú szekció került a látóterembe. 
Pár hete G. azt mondta, hogy ő a fiúnak azért örülne, mert valaki továbbvinné a családnevét, és tudja, hogy ez az apukájának is fontos lenne, de igazából ő a szíve mélyén kislányt szeretne. 
Múlt héten zötyögök hazafele a villamoson táskámban a bizonyos borítékkal és elképzelem, hogy kibontom, és az van benne, hogy it's a girl vagy it's a boy. Mindkét esetben vigyorgok. Annyira mindegy.
Ott hagytam abba az előző posztot, hogy hazaértem, gyorsan megterítettünk, csináltam pár fotót, hogy megörökítsem a pillanatot, beleültem G. ölébe és kibontottuk:

Nem tudom megfordítani, elnézést, mindig így rakja ki. Sebaj, forgassátok a fejeteket :)
Decemberben egy kislány érkezik hozzánk. G. már most szerelmes belé. :)
Nekem pedig van egy elméletem, hogy amikor a nők terhesen megérzik a baba nemét, az valójában a saját vágyuk, hogy ők kislányt vagy kisfiút szeretnének. Csak néha annyira mélyen van, hogy ez nem tudatosan vágyként jelenik meg. Én a mai napig nem érzem azt tudatosan, hogy fiút szerettem volna. Tényleg. De azért ott vannak a jelek. Ismét tanultam valamit, leginkább saját magamról. Azt hiszem, hogy ez a kiscsaj sok mindent fog még nekem tanítani, ez csak a kezdet...már nagyon várom. <3

4 megjegyzés:

  1. Orulok! Lanyos maminak gondoltalak amugy is...;)

    En is lanyra tippeltem, de erosen jott a fiu erzes is, am ilyenkor mindig kivetitesek is lehetnek ezek a szuloktol, igy nem szoktam tippelni...:)

    Gratulalok es legyen sok oromotok azt kivanom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, köszönjük! xo

      Érdekes, hogy korábban (évekkel ezelőtt) én mindig azt éreztem, hogy inkább kislányt akarok majd, és most volt ez az erős fiú megérzés, miközben annyira mindegy.

      Törlés
  2. Hát, nem tudom. Én korábban meg voltam róla győződve, hogy lányom lesz. Zsoltit nézve is azt gondoltam, hogy nekünk csaj kell, hogy lágyuljunk.
    Mikor megfogantam, azonnal tudtam, hogy fiú. És az is lett. Úgyhogy én megvétózom az utolsó soraidat. Én mindig lányt akartam. Aztán fiú lett. És nem voltam csalódott, egyáltalán, csak éreztem az első pillanattól, hogy kisfiút hordok a szívem alatt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kivétel csak erősíti a szabályt :)
      Viccet félretéve persze, van akinél működik, de szerintem az eberek nagy részénél nem ez van. Bebizonyítani pedig nehéz, mert ha bejön az 50%os esély, akkor honnan tudod, hogy csak beletrafáltál, vagy jó volt a megérzésed? Nyilván megerősíti az utóbbit, holott lehet, hogy az előbbiről volt szó.
      De ki tudja? Nem is fontos, csak elmélkedtem ezen.

      Törlés