Gondoltam, hogy összekötöm a kellemetlent a kellemessel, így ha már nincsen munkám, időm viszont annál több, akkor meglátogatom J. barátnőmet Németországban.Autómegosztással (? car sharing) jöttem, Frankfurtig 25€, jó ár. Kinyomtattam a jegyet, rajta minden infó, előző este megnéztem hol is van pontosan a LE Meridien, ahol találkoznunk kell 10kor. Láttam, hogy nem messze az Ibis hoteltől van, gondoltam is magamban milyen jó, mert az Ibist ismerem, általában onnan indulnak a carsharinges autók.
Aznap időben odaértem a Gare du Midire, még 10percem volt megtalálni a hotelt. Azonban az utca, ami a térkép alapján ott kellett volna lennie, nem volt ott. Megkérdeztem az Ibis recepción, hogy merre van a Meridien, mire közölték, hogy az a Gare Centrale-nál van. Reméltem, hogy csak rosszul tudja, gyorsan előkaptam a kinyomtatott lapot, ahol szép fekete betűkkel ott állt, hogy indulás a Gare Centráltól. Gyors infarktus, idegbaj, telefonálás a késéről, ellenőrzés, hogyan jutok oda, és 10perces késéssel meg is érkeztem. Szoktam én ilyeneket produkálni, de azt hittem az utóbbi időben már kinőttem. :)
Az öt órás út gyorsan elrepült, a német sráccal végigbeszélgettük az utat. Hamar egy hullámhosszon voltunk és mivel mindkettőnk párja francia, így sok közös téma is volt :)
Frankfurtban úgy döntöttem, hogy végül nem várok még két órát, inkább megveszem a drágább vonatjegyet és hamarabb itt leszek. A vonatról már csak értesíteni kellett J.ot, hogy mikor és hova érkezek, illetve lemondani a korábban lefoglalt másik autót. Ez volt az a pillanat, amikor szembesültem azzal, hogy a reggel feltöltött belga kártyám itt sem működik. Korábban otthon is használhatatlan volt, de mivel van magyar kártyám, eddig nem zavart. Egy gyors kétségbeesés után égő fejjel kértem kölcsön az előttem ülő mobilját. Nem szeretem az ilyen szituációkat, na.
A lényeg, hogy végül szerencsésen megérkeztem.
Azóta pihi, feltöltődés.
Aznap időben odaértem a Gare du Midire, még 10percem volt megtalálni a hotelt. Azonban az utca, ami a térkép alapján ott kellett volna lennie, nem volt ott. Megkérdeztem az Ibis recepción, hogy merre van a Meridien, mire közölték, hogy az a Gare Centrale-nál van. Reméltem, hogy csak rosszul tudja, gyorsan előkaptam a kinyomtatott lapot, ahol szép fekete betűkkel ott állt, hogy indulás a Gare Centráltól. Gyors infarktus, idegbaj, telefonálás a késéről, ellenőrzés, hogyan jutok oda, és 10perces késéssel meg is érkeztem. Szoktam én ilyeneket produkálni, de azt hittem az utóbbi időben már kinőttem. :)
Az öt órás út gyorsan elrepült, a német sráccal végigbeszélgettük az utat. Hamar egy hullámhosszon voltunk és mivel mindkettőnk párja francia, így sok közös téma is volt :)
Frankfurtban úgy döntöttem, hogy végül nem várok még két órát, inkább megveszem a drágább vonatjegyet és hamarabb itt leszek. A vonatról már csak értesíteni kellett J.ot, hogy mikor és hova érkezek, illetve lemondani a korábban lefoglalt másik autót. Ez volt az a pillanat, amikor szembesültem azzal, hogy a reggel feltöltött belga kártyám itt sem működik. Korábban otthon is használhatatlan volt, de mivel van magyar kártyám, eddig nem zavart. Egy gyors kétségbeesés után égő fejjel kértem kölcsön az előttem ülő mobilját. Nem szeretem az ilyen szituációkat, na.
A lényeg, hogy végül szerencsésen megérkeztem.
Azóta pihi, feltöltődés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése